Miért hisznek támogatói Magyar Péternek, illetve Magyar Péterben? Hogyan képes a baltól jobbig megszólítani embereket? Mire viheti az EP-választáson, és mi jöhet utána? Mi van, ha csalódást okoz? Erről kérdeztünk szakértőket.
Tóka Gábor szerint egyelőre megdöbbentően sikeres Magyar, de kérdőjelek mindenütt vannak, és ezt a közönsége is érzékeli. Azt mondja, vérmérséklet kérdése, hogy ki mennyire akarja ignorálni a veszélyeket és kockázatokat, illetve mennyire akar csak a reménysugárra koncentrálni.
Ausztriában intenzíven toborozzák a magyar fiatalokat is ápolónak, de új tendenciaként a 40-50-es korosztály is kikéri már a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást. Megtudtuk azt is, az elmúlt években hány orvos vette célba Ausztriát, és beszéltünk két, évek óta kint dolgozó orvossal arról, mi motiválta őket az országváltásban, és lehet-e olyan ajánlat, ami miatt hazajönnének. A cikk az Ausztriában dolgozó magyarokról szóló sorozatunk része.
Dolgozott az államigazgatásban, majd több kanyar után szappanárusként próbálta ki először a bécsi életet Kovács Dóra Márta, aki most nyelvtanárként dolgozik Ausztriában. Friss vállalkozóként az egészségügyben dolgozókat tanította főként, amivel két éve meg is nyerte az Osztrák Kereskedelmi Kamara versenyét. Fontolgatta, hogy hazajön, de arculcsapásként élte meg, amennyit kínáltak a munkájáért. A vele készült interjú a magyarok Ausztriában cikksorozatunk része.
Varga Judit egy kedd esti Facebook-bejegyzésben minden eddiginél részletesebben ír házassága részleteiről, és azt állítja, Magyar Péter nárcisztikus, rettegésben tartotta és többször megzsarolta.
22 milliárdos tőkével indít egy alapkezelőt társaival Price Márton Péter, aki tavaly azzal került a hírekbe, hogy 29 évesen, legfiatalabb magyarként megmászta az Everestet oxigénpalackkal. Vezető londoni alapkezelőknél dolgozott, a hegymászás viszont hatalmas inspirációt jelentett számára a saját cégük felfuttatásában. Interjú.
Vajon mennyire lehet megbízni az igazságügyi szakértői véleményekben azok után, ha – első fokon – elítélik a szakma egyik meghatározó arcát? Ez az egyik legfontosabb kérdés a „Sófi-ügyben,” ahol azért ítélték el Sófi Gyulát, mert a vád szerint hamis szakvélemény készítésére próbálta rábírni munkatársát. Sófi Gyula a hvg360-nak adott interjúban azt mondta, ártatlan, és neki semmi pénzt nem érne meg, hogy feladja szakmai becsületét. Az ügyet robbantó Csernay Ákos pszichológus viszont azt mondja, számára teljesen egyértelmű volt a történet, és erkölcsi kötelessége volt jelezni a rendőrségnek. Ebben a cikkünkben közzétesszük mindkét interjút.
„Gyula, ezek nem a te barátaid” – vallomása szerint így reagált Csernay Ákos pszichológus, mikor főnöke, Sófi Gyula elé csúsztatott egy fecnit, rajta egy 1 vagy 2 milliós összeggel. A vád szerint arra akarták rábírni, hogy hamis szakvéleményt adjon egy kisfiúval kapcsolatban, akinek esetében ő teljesen biztos volt abban, hogy nem történt szexuális abúzus. A történtekről beszámolt hozzátartozóinak és egy rendőrnek is, de nem feljelentést tett. Miért? És békében van azzal, ahogy eljárt? A többi között erről kérdeztük Csernay Ákos pszichológust. A beszélgetésen jelen volt ügyvédje, Schalkház Éva is. (Az ügyben beszéltünk Sófi Gyula pszichiáterrel is, akit első fokon letöltendő börtönre ítélt a bíróság, de ő továbbra is ártatlannak vallja magát. A vele készült interjú elérhető ebben a cikkben is.)
Januárban első fokon letöltendő börtönbüntetésre ítélték az egyik legnevesebb hazai igazságügyi szakértőt, a Heim Pál Gyermekkórház pszichiátriai osztályának korábbi vezetőjét, Sófi Gyulát vesztegetés és hamis tanúzásra felhívás miatt. Az ügy lényege, hogy a vád szerint Sófi próbálta elérni egy kollégájánál, Csernay Ákosnál, hogy "valótlan tartalmú" szakvéleményt adjon egy kisfiút érintő szexuális abúzusról szóló ügyben. Sófi Gyula a hvg360-nak azt mondta, ártatlan, nem követte el, amivel vádolják, és elmegy a falig, hogy az igazát bizonyítsa. Arról is beszélt, a becsülete helyreállítható, de a karrierjét kerékbe törték. Sófi Gyula ügyvédjével, Jován Lászlóval együtt nyilatkozott. (Sófi Gyulán kívül beszéltünk Csernay Ákos pszichológussal is, a vele készült interjút beágyaztuk a cikkbe.)
Nem tudjuk, melyik lesz az a pillanat, amikor átcsúszik az emberek tudatába, hogy valami nem stimmel ezzel a kormányzással, ezért is veszélyes a mostani ügy – mondta a hvg360-nak adott interjúban Somogyi Zoltán szociológus, a Political Capital társalapítója. A kegyelembotrány miatt Novák Katalin szombaton lemondott, vele együtt Varga Judit is bejelentette, hogy távozik a közéletből. Volt férje, Magyar Péter ezek után nekiment Rogán Antalnak. Hova vezethet mindez? Interjú Somogyi Zoltánnal.
Január közepén kaptak egy levelet a Közgazdaságtudományi Intézet nyugdíjas kutatói – tudományos főmunkatársak, emeritusok, professzor emeritusok –, hogy egy hónapjuk van összepakolni és leadni a belépőjüket. Csak az maradhat, aki futó kutatást vezet. Az érintettek megalázónak érzik az eljárást, az intézmény kutatói közül több mint százan szolidaritási nyilatkozatban tiltakoznak a lépés ellen. Fertő Imre főigazgató megkeresésünkre közölte, az érintettek nem állnak munkaviszonyban az intézettel,így semmilyen kötelezettségük nincs velük szemben.
"Nem fordulhat elő, hogy elrontsunk egy településképet" – mondta a hvg360-nak Lánszki Regő államtitkár, országos főépítész a Rákosrendezőre tervezett, maxi-Dubaj néven elhíresült beruházással kapcsolatban. Az államtitkár szerint nem jó út, hogy a főváros photoshoppolt képekkel kelt félelmet, és azt mondja, egy épületnél nem önmagában a magassága számít, hanem az, hogyan illeszkedik a környezetébe. Az államtitkár szigorú ellenőrzést ígért, és azt mondta, a beruházó nem tudja majd lenyomni őket. De milyen lesz Budapest 100-150 év múlva? Interjú.
Mekkora ugrás 50 fölött -– nulla idevágó tapasztalattal – panziót nyitni Bécsben? És 60 fölött, a hobbiból vett hatalmas házat átállítani vendéglátásra? Egyáltalán, mekkora sikersztori az osztrák turizmus, és mivel tartanak sakkban magyar dolgozók? Eljön az a pont, mikor az ember már nem "Auslander"? Mikortól lesz otthonos Bécs? Erről beszélgettünk Ausztriában élő és dolgozó magyarokkal. A cikk a magyarok Ausztriában sorozatunk része.
Veszélyezteti a diákok középiskolai felvételijét és megalázó helyzetbe hoz sok tanítót a kormány legújabb módosítása, amivel lehetővé teszi, hogy a teljes általános iskolában bevethetők legyenek a főként alsósokra specializálódott pedagógusok. Több érintettel beszéltünk a várható helyzetről és arról, hogyan birkóznának meg azzal a helyzettel, ha beküldenék őket felsőbb évfolyamba tanítani. Akár úgy, hogy alapjaiban értenek a szakterülethez, akár úgy, hogy nem.
Alapvetően az egyes családokra vonatkoztatva írta le a Nárcisztikus Együttműködés Rendszere kifejezést Bánki György pszichiáter, azonban a „működési modell" a rendszerre is megáll. Miközben ugyanis a NER a sokaság érdekeiről, biztonságáról és jólétéről beszél, a valóságban nyers eltulajdonítás, kisajátítás, elnyomás, megfélemlítés és kirekesztés zajlik. Bánki György azt mondja, a rendszernek tulajdonképpen ugyanolyan kárvallottjai azok, akik hisznek benne, mint akik nem, ezért együttérzése rájuk is irányul. De hogyan éljék túl mentálisan, akik a propaganda miatt azt érzik, folyamatos hazugságban élnek? Hogyan lehet enyhíteni a megosztottságot? Interjúnkban erről is kérdeztük Bánki Györgyöt. A beszélgetés a társadalmi megosztottságról szóló cikksorozatunk része.
Fokozatosan vonul ki az állam az egészségügy területéről, és közben a kormányzati lépésekből kirajzolódik, hogy az ellátásban a magánellátóknak nemcsak kiegészítő, hanem nagyon is fontos szerepük lesz – mondta a hvg360-nak adott interjúban Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Egyetért Orbán Viktorral abban, hogy az egészségügyi rendszer katyvasz, a kormány irányai viszont nem egyértelműek. Az ellátás színvonala sokat romlott az elmúlt 5-10 évben, és miközben próbálják ezért a dolgozókra tolni a felelősséget, a valódi ok a pénzhiány.
Elemi érdeke Orbán Viktornak, hogy megváltoztassa a Nyugat irányát, hiszen a NER-en nem akar korrigálni, a kettő pedig összeférhetetlen lehet – a többi között erről beszélt a hvg360-nak adott nagyinterjúban Orbán Krisztián közgazdász. Cikkünkben az egy héttel ezelőtt megjelent interjú néhány erős állítását foglaltuk össze.
Kiver a víz attól, hogy a politikában kizárólag a „cél szentesíti az eszközt”, meg az „erősebb kutya baszik” elve működik, és csak az akaratérvényesítés számít – mondta a hvg360-nak adott interjúban Bartis Attila író. A megosztottságot nem hajlandó egy oldal felelősségének betudni, és a hazai fojtogató légkörben szerinte az az egyik legerősebb tényező, hogy mi folyik a két vízcsapból. A beszélgetés a társadalmi törésvonalakról szóló cikksorozatunk része.
Miközben várják a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését, Karsai Dániel öccse népszavazást kezdeményezett az eutanáziával kapcsolatban, mert a kormány hajthatatlan. A HVG-n november végén vitasorozat indult, amelyben jogászok, orvosok mellett Beer Miklós nyugalmazott püspök, Csányi Vilmos etológus, illetve Visky András és Tompa Andrea írók mondták el véleményüket.
Sokak szívét megdobogtatja, hogy tulajdonképpen lehetne egy lakása Rómában vagy Toszkánában. A kivitelezés persze már nem ilyen egyszerű, és a magyarok fő célpontja nem is Olaszország, hanem inkább Ausztria és Horvátország. Tenerife rárobbant a térképre, a magyar milliárdosok pedig Dubajt célozzák. De miért válnak meg - amúgy nagyon rossz időzítéssel - a magyarok a szerelemből vett erdélyi házikóktól? Felidézzük korábbi cikksorozatunkat.
